A jó hír: Mindenütt van víz a talajban…
…és a rossz: van amikor nehezen termelhető ki.
„Van vizem?” „Milyen mélyre kell fúrnom, hogy legyen vizem, és akkor biztosan lesz e vizem?” Ezek a leggyakoribb kérdések. Szerencsére hazánk világviszonylatban csapadékban gazdag helynek számít, bőségesen áll víz a rendelkezésünkre. Azaz mindegy, hogy az ország mely sarkában lakunk, majd mindig tudunk kútból vízhez jutni, csupán a fúrási mélység és a kút vízhozama eltérő.
Hol találok vizet ?
A talajvízszint megállapítására különböző lehetőségek léteznek:
1. A környéken bizonyára van már valakinek kútja, kérdezze meg a szomszédokat!
2. Beszéljen a helyi vízművekkel, nekik vannak vízügyi térképeik, illetve megfigyelőkútjaik, minden bizonnyal szívesen segítenek.
3. Forduljon hozzánk: Tel.: +3630 352 52 97, Email: info@vizkurfuro.hu Sokszor azonnal felvilágosítást tudunk adni, de ha nem, akkor is nagyon szívesen készítünk önnek ingyenesen minden kötelezettség nélkül egy ajánlatot.
Síkság:
Talajvizek az alföldön sík vidékeken a föld alatt tószerűen helyezkednek el, többnyire mindenütt többé kevésbé azonos mélységben találhatóak. (Feltételezve, hogy a talaj felszíne sík.) Tehát ha a talajvíz egy bizonyos helyen mondjuk öt méterre helyezkedik el a felszíntől, várhatóan több száz méteres körzetben hasonló mélységben található talajvíz. Természetesen előfordulhatnak gyűrődésesek a föld mélyén, amelyek hatására a talajvíz helyzete változik, de ez inkább a kivétel a szabály alól.
Hegyek és völgyek:
Hegyekben, dombokon, völgyekben a talajvíz előfordulása másként alakul. Itt amennyire lehetséges, a legmélyebb pontban érdemes kutat fúrni, mivel a víz oda igyekszik és a legmélyebb ponton mint patak folyik. Gyakran fordul elő, hogy a patak nem lép ki a felszínre, de a föld alatt akkor is megtalálható. Sokszor találni hegyekben, völgyekben kemény kőzetet, amely a kút készítését megnehezíti, ezáltal plusz költségeket idézve elő.
Talajok vízadóképessége
A talajvízkutak által használt vízadóréteg körülbelül egymillió éves. A talaj rétegei különböző homokokból, sóderekből, agyagokból épülnek fel. Találni továbbá erózió által felaprított görgeteges kőzeteket, és helyenként akár vulkanikus vagy üledékes eredetű masszív kőzetréteget is.
A talajrétegek felépítése egy tortára hasonlít. Vízszállító homok és sóderrétegek között elhelyezkedő agyagos vízzáró rétegek jellemzik. Ezeken a rétegeken földalatti tavak képződnek. Így különböző egymás felett elhelyezkedő víztároló rétegek alakulnak ki. Az idő múlásával a víz lassan keresztülszivárog a vízzáró rétegeken az alatta elterülő következő rétegvíz „emeletbe”.
Az agyag talajok nagyon finom szemcsékből épülnek fel, (0,002mm-0,06mm) és ezáltal a szemcsék közötti víztárolásra alkalmas üregek is nagyon kicsik. Ezért ez a talajtípus nagyon rosszul adja le a vizet egy kútba. Amennyiben a kút kevés víz kivétele után száraz, valószínűleg agyagos talajrétegben van a szűrő.
Homokos, sóderes talajokban nagyobbak a szemcsék közötti üregek (0,6mm-63mm), a víz minden irányból gyorsan pótlódni tud, ilyen rétegek alkalmasak a szűrőzésre.
Nagyon fontos, hogy a szűrő lehetőleg nagy szemcseméretű talajrétegbe kerüljön (szemcseméret >0,5mm), különben nem lesz megfelelő a kút teljesítménye.