A vízkutak típusai

Kutak osztályzása a vízadó réteg szerint:

1. Talajvízkutak
2. Rétegvízkutak

Alapvető kérdés az, hogy a vizet háztartási célra, tehát ivóvízként, vagy pedig öntözéshez, igénytelenebb állatok tartásához kívánjuk használni. Ugyanis míg az utóbbi igények kielégítéséhez elegendő a gyengébb minőségi talajvíz, addig ivóvízként réteg-, vagy karsztvíz felhasználása ajánlott.
Kutak osztályzása kivitelezésük technológiája szerint:

1. Ásott kút
2. Fúrt kút
3. Vert kút

Ásott kút

Ásott kutat csak kis mélységig lehet készíteni, ezért csak a talajvizek kitermelésére alkalmas. Előállításuk költséges, vízhozamuk bizonytalan, vízminőség megkérdőjelezhető.

Az ásott kutak többnyire nem érik el a vízadóréteg alját, ezért tökéletlen kutaknak is nevezzük őket. Ebből kifolyólag vízhozamuk a több mint 1 méteres átmérő ellenére messze elmarad a fúrt kutaktól.

 

 

Fúrt kút

A technológiák fejlődése és a gépesítés a kutak készítését is forradalmasította, kutak ma már szinte kizárólag fúrással készülnek.

Fúrt kutak készülhetnek pár centistől több méteres átmérőig, alig tíz méterestöl akár tízezer méteres mélységig. Különböző, a talajszerkezettől függően a kívánt vízhozam, vagy a vízminőség szerint más más átmerőjű illetve mélységű kút kerül kialakításra, amelyek különböző technológiával készíthetők el.

Egy szakszerűen kivitelezett fúrt kút hozama évtizedeken keresztül állandó, vízminősége megfelelő. Költségvonzata töredéke egy hasonló paraméterekkel rendelkező ásott kútnak.

Nem elhanyagolható az sem, hogy fúrt kút a környezettől elzárható, állatok, növények, emberek nem tudnak beleesni.

A fúrt kutak egy különleges alfaja a vert kút.

Vert kutak kis vízhozamok kielégítésére alkalmasak, a közétek nem lehetnek kemények, ismert kell hogy legyen a vízadóréteg elhelyezkedése, a kis átmerő miatt búvárszivattyú alkalmazása nem lehetséges, a hiányzó kavicsszűrő miatt elhomokosodásra, teljesítménycsökkenésre hajlamos.